Meg kell Őt keresnem. el kell mondanom neki mit érzek! tudnia kell.

egy mezőn vagyok. nem tudom hova menjek, de tudom kit keresek.elindultam. gyönyörűen süt a nap. pillangók ezrei repkednek körülöttem. boldog vagyok mert tudom, hogy hamarosan újra láthatom őt. szinte már szaladtam, mikor megláttam. egy fekete ing volt rajta amit hajával 1ütt fújt a szél felém fordult. szemeit mélyen belefúrta az enyémekbe. mosolygott rám. végre odaértem hozzá. végre átölelhetem. végre újra vele lehetek. szorosan átölelt és azt súgta a fülembe: soha többet nem engedlek el! életed végéig velem leszel. aztán hirtelen beborult az ég és szakadni kezdett az eső. ránztem.. szemei szomorúak voltak. aztán megint hozzám szólt: sajnálom, hogy ez lesz a vége.. eldobtál mint egy rongyot...ugye tudod, hogy ezért bűntetés jár?! szomorú szemekkel mmosolygott rám majd elővett átfordított, hogy háttal legyek neki. megcsókolta a nyakam majd átharapta.. egyre jobban fájt. fogai áthasították bőrömet. tehetetlen voltam. olyan erővel harapott, hogy semmi  esélyem nem volt menekülni szép lassan elhagyta a lábaimat az erő. összerogytam a karjai közt. és vége volt.