Ha valaki fel szeretné venni velem a kapcsolatot az vegyen fel tök nyugodtan msnre=) alicerawr@citromail.hu ha kérdésed van, vagy lelki szemetes kell, esetleg megismernél nyugodtan vegyél fel:) viszont a szidalmazást kerüljük, ha lehet. mint láthatjuk magamtól is tudom, hogy szar alak vagyok:)
Elmerültem egy félelmekkel túltelített világban. hazudtam magamnak.. néha másoknak is.. önző voltam, egy igazi szemétláda..de ma...ma megtanultam valamit és megígértem valamit egy nagyon jó barátnőmnek. (igen Poison Girl rólad van szó). a Sarkamra állok és boldog leszek. Nem csak én.. Ő is. a sokszor kérdezik tőlem ki az az "Ő"?! Hangosan talán soha senkinek nem merném megmondani. talán nem is tudom igazán a választ.. viszont van egy érzésem, hogy közelebb van mint gondolnám. CSodás napom volt. komolyan mondom. ezeket a barátokat semmire nem cserélném le. és nem követem el újra azt a hibát, hogy az idióta érzéseim miatt hanyagolom őket (mint régen jópárszor. ) Ha már mindenkit a személyes becenevén szólítok itt.. Süti!! köszönöm, hogy segítettél nekem=) soha nem fogom tudni meghálálni ezt neked, de ha bármi. BÁRMI van amiben segíthetek..szólj bátran.. Szeretlek titeket.. komolyan<3 fogalmam sincs mire mennék nélkületek
végre újra érzelmes lény vagyok? határozott talán:)
egy találkozás. egy kockás szoknyát fúj a szél..alóla kivillan a csipkés combfix. nincs törénete, csak kitalálja. maga irányítja az egészet. minden fordítva történik. nem valóságos. feltámad a szél és messzire viszi a hó alól kivillanó tulipánok lefagyott szirmait. szomorú. a szirmok rakoncátlanul beüplnek egy-egy cipőtalp alá, és örök nyugalomra lelnek a betonra préselve. egy autó áll meg a kockás szoknyás lány mellett. a lány beszáll és soha többé nem látják a környéken. tudta, hogy így lesz, de nem érdekelte. úgy gondolta jobb lesz neki így. valaki más.. egy sötét ruhás srác érkezik oda, ahol az elöbb még szíve szerelme állt. vár míg meg nem érkezik. ő még nem tudja, hogy a lány elhagyta őt egy jobb életért. ha megtudná.. összetörne szíve, lelke. csak vár és vár. cipője sarkával mégjobban a betonba dörgöli a szirmokat. egy pillangó meggondolatlanul rászáll egy sziromra, és a fiú véletlen eltapossa őt is. -mit tettem?!- gondolja. megölt egy ártatlan lényt. miért történhetett ez? ideges, mert a szerelme nem jelent meg. a szerelem elvonja a figyelmét a világról. amint ez a gondolat megszállta a fejét, sarkon fordult és nem várta vissza többé a lányt. a szíve összetört, mert titkon tudta, hogy sosem jön vissza. tudta, hogy sosem lehet boldog többé, ha szerelmes. így hátat fordított ezen érzéseinek és a világ gyönyörűségeinek megszállottja lett cipője sarka koppan az aszfalton, mikor kiszáll az autóból. már nem érzi a hideg havas nyarat a levegőben. a tengervíz illata elnyomja. a tengervíz amely elönti a fél világot, talá az egészet. végigsétál a főúton és már nem hallani cipője koppanását. egyre inkább ellepi a víz. először bokáig, aztán combig.. a végén már a feje búbját is elbújtatja. felhagy a légzéssel és átadja magát annak az életnek amire mindig vágyott. meghal, majd feléled újra és újra, míg meg nem tanul a mélyben életben maradni. ott örökre szabad és boldog lehet. végre.
Várok. várok valakire. csak szívom a cigim és azon gondolkodom, mennyit késhet még? már vagy 6 hónapja itt kéne lennie. csak miatta vagyok életben és így megvárat? lehet, hogy ő is csak 1 rohadék? kétlem.. akkor nem érezném úgy, hogy tényleg várnom kell. mert így érzem. nem tudom ki ő.. de érzem, hogy összetartozunk.
Senki nem érti milyen az ha az embernek csak úgy egyik pillanatról a másikra megszűnnek az érzései?! senki nem fogja fel, hogy mit miért csináltam? könyörgöm.. gondolkodás nélkül megölnék bárkit aki rosszat szól miért olyan meglepő, hogy megtettem ezt is? az átlag...normál emberek ilyenkor boldogok, vagy depressziósak.. én semmit nem érzek.. csak düh, gyűlölet, csalódottság és fizikai fájdalom. ha nevetek az nem azért van, mert boldog vagyok. ha sírok az nem a szomorúságtól van (teszem hozzá nem tudok sírni...) kurvára össze vagyok zavarodva..
telitorokból énekelni egy százezres közönség előtt. belehalni a színpadon a saját szavaimba. hosszú lángvörös hajat szeretnék. kiülni nyáron a Balaton partjára, hogy a hajam színe egybeolvadjon a naplementével. szeretnék álarcosbálba menni, ahol fordul a kocka. az arcom lenne takargatva és nem az érzéseim. szeretnék jóidőben koncertre menni, hogy tombolás közben az se érdekeljen, ha a fele ruhám már nincs is rajtam. és szeretnék valakit aki végigkísér ezeken az élményeken. valakit aki a gitározik az énekemhez. valakit aki leül mellém a parta és végignézi velem a naplementét. valakit aki álarcban is felismer. valakit aki tombol velem az első sorban a kedvenc koncertjeimen. és amit a legjobban szeretnék?...szabadság.
Régóta nem hallgattam már.. most újra beleszerettem..végtelen.
Rám nem az a nap süt mint rád, én nem azt a holdat bámulom mint te, én nem úgy gondolom ezt az egészet ahogy te azt képzeled elmém szárnyal, pont úgy mint a képzelet.
ismered az érzést, mikor bármit megtennél, hogy vele légy? mikor bármit megtennél, hogy csak a közelében lehess. BÁRMIT. mi van akkor, ha én már nem ismerem? nincs kiért? de van... de ő oly távoli.. több értelemben is. mikor találom már meg azt akit oly régóta keresek? mikor jövök rá végre, hogy amit most csinálok az akár jó is lehetne? elemészt a bűntudat. bármit teszek úgy érzem rossz! bármit mondok hazugságnak hiszem. mikor tudok végre olyat mondani amiről én is úgy érzem igaz? Hazudtam mikor azt mondtam nem szeretlek, mert akkor szerettelek. és hazudtam mikor azt gondoltam szeretlek, mert nem gondoltam igazán komolyan. tudom még egyáltalán mi az a szerelem? egy hazugságra vártam ennyi ideig? végre léptem a boldogság felé, de annak sajnos más dolga akadt. térdelek a földön és torkom szakadtából sikítok, hogy hallja meg az is akinek szól. akármilyen messze van hallania kell. tudnod kell, hogy mit érzek, különben hasztalannak érzem az életem! mikor fogod már fel, hogy mindent feladnék érted?! amíg nem lehetek Veled céltalan vagyok. a semmibe élek. lógok a suliból, a melóból, "azért cigizek, mert nincs kiért leszoknom" minden nap whiskybe fojtom(magam) az emlékeim. MIT AKARSZ MIT TEGYEK?! napról napra elfelejtem ki vagyok. napról napra megcáfolom magam. minden nap egy másik lény vagyok. és most csak annyit...'tudom, hogy szeretsz titokban..ott hever a szíved a sarokban.. ahol mindig sötét van.' <3
Tuesday, February 28, 2012 